Egymilliárd forint vagyon hallatán sokan bankszámlán sorakozó nullákra gondolnak. Pedig ekkora vagyon egy évtizedek alatt felépített vállalkozásból, ingatlanokból és hosszú távú befektetésekből is összeállhat.
A tervezett vagyonadónál ezért az adókulcs mellett a vagyon összetétele is meghatározó.
📌 Mi a jelenlegi elképzelés?
A bejelentések szerint 2027. január 1-jétől az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész után évente 1% adót kellene fizetni.
Fontos: a végleges, kihirdetett szabályok még nem állnak rendelkezésre, ezért az ismert részleteket egyelőre tervként kell kezelni.
Mekkora összeget jelentene ez?
A jelenlegi számítási modell szerint:
• 900 millió forintos nettó vagyonnál nem keletkezne fizetési kötelezettség.
• 1,2 milliárd forintnál a küszöb feletti 200 millió után évi 2 millió forint lenne az adó.
• 2 milliárd forintnál évi 10 millió forint.
• 5 milliárd forintnál évi 40 millió forint.
Az 500 milliárd forint feletti vagyonokra magasabb adókulcs lehetősége is felmerült.
🏠 Mi számíthatna bele a vagyonba?
A tervek széles kört érintenének: ingatlanokat, bankszámlán tartott pénzt, értékpapírokat, cégrészesedéseket és egyes nagy értékű ingóságokat is. A belföldi adóalanyok külföldi vagyonelemei szintén bekerülhetnének a számításba.
A különböző vagyonelemek értékét összeadnák. Így több, külön-külön egymilliárd forint alatti tulajdon együttesen is meghaladhatja a küszöböt.
A vagyon értéke és a rendelkezésre álló pénz két külön dolog.
Egy vállalkozás tulajdonosa jelentős vagyonnal rendelkezhet úgy is, hogy annak nagy része a cég működésében van. Ugyanez igaz az ingatlanokra: az értékük nem feltétlenül jár együtt rendszeres bevétellel.
Az évente fizetendő adó ezért a likviditást, vagyis a hozzáférhető pénz mennyiségét is érintheti. Vállalkozóknál ez az osztaléktervezésre és a beruházási lehetőségekre is hatással lehet.
🔎 Mely részletek lesznek döntőek?
• Hogyan állapítják meg az ingatlanok és a nem tőzsdei cégrészesedések értékét?
• Mely igazolt hitelek és tartozások csökkenthetik a vagyont?
• Hogyan kezelik a házastársi és közös tulajdont?
• Milyen mentességeket határoznak meg?
• Mikor kell először bevallani és megfizetni az adót?
A kiszivárgott előterjesztés bizonyos, a vagyonszerzéshez kapcsolódó banki tartozások levonását lehetővé tenné. Ez azonban nem jelent automatikus levonhatóságot minden hitelnél.
És a külföldi befektetés vagy a TBSZ?
A külföldi számla önmagában nem jelentene vagyonadó-mentességet. A TBSZ-nél pedig külön kérdés a befektetés hozamának adózása és a rajta tartott vagyon esetleges megadóztatása. A hozam adókedvezményéből nem következik automatikusan vagyonadó-mentesség.
A gyakorlati hatást tehát a végleges értékelési szabályok, a levonható tartozások és a mentességek együtt határozzák majd meg. Ugyanakkora összvagyon eltérő élethelyzetekben egészen különböző pénzügyi terhet jelenthet.
#vagyonadó #vagyontervezés #pénzügyitudatosság #befektetés #családivállalkozás