A legfontosabb szerepe a jegybankoknak az árstabilitás.
A jegybanki alapkamat jelentős hatással van mind az egyénekre, mind a gazdasági szereplőkre. A változásai befolyásolhatják a hitelkamatokat, a megtakarítások hozamát, az inflációt, a valuta árfolyamát és általában a gazdasági stabilitást is.
Ennek megfelelően a jegybanki alapkamat fontos eszköz a gazdaság szabályozásában és a monetáris politika kialakításában.
Az alapkamat emeléssel lassul a gazdaság, ezzel az a célja a jegybanknak, hogy a túlfűtött gazdasági helyzetet megakadályozza, ezáltal a kiugró inflációt is. Az emeléssel nőnek a hitelkamatok, ami a cégek számára alacsonyabb profitot hoz. A magas alapkamat, magas infláció kapcsán a lakosság sem vásárol, csökken a fogyasztás is. Bár a bankbetétek nőnek, de így elfordulnak a befektetők a részvénypiacról.
Ha csökken az alapkamat, infláció, annak hatására a pénz visszaáramlik a gazdaságba, részvénypiacokra, ingatlanokba, vagy akár kockázatosabb befektetésekbe is, hiszen megnő a bizalom.
Ha nő az infláció, akkor a jegybank az alapkamat növelésével próbálja lassítani a növekedést.
Ha csökken az infláció akkor az alapkamat csökkentésével próbálják gerjeszteni az inflációt.
Az Egyesült Államok jegybanki szerepét a FED tölti be.
Az euróövezetnek pedig az Európai Központi bank, az EKB.
1921. augusztus 1-jén, a Magyar Királyi Állami Jegyintézet
Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. Első elnöke Popovics Sándor volt.
A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével valósult meg 1946. augusztus 1-jén a stabilizáció, jelent meg az új fizetőeszköz, a forint.
Magyarország EU-csatlakozásával az MNB 2004-től tagjává vált a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER).
A Monetáris Tanács a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb döntéshozó szerve.
Jelenlegi elnöke 2013.03.14.-től Matolcsy György közgazdász.
#pénzügyimentor