A kriptovaluták az első Bitcoin létrejöttével kezdtek terjedni 2009-ben, amikor Satoshi Nakamoto néven ismert személy vagy csoport közzétette a Bitcoin fehér papírját és indította el a Bitcoin hálózatot. Azóta számos más kriptovaluta is létrejött, például az Ethereum, a Ripple, a Litecoin és sok más.
2017/2018 óta már kiemelkedő szerepet játszanak a kriptovaluták.
A „kriptovaluták” olyan digitális eszközök, amelyek többnyire decentralizált, mindig elosztott és kriptográfiailag biztonságos fizetési rendszerrel rendelkeznek. Ezek közé tartozik a talán legismertebb kriptopénz, a „Bitcoin”.
A kriptovaluták célja, hogy lehetővé tegyék a készpénzmentes fizetési tranzakciókat a bankok és hatóságok függősége, felügyelete vagy részvétele nélkül.
A kriptovaluták egyes országokban komoly fizetési alternatívaként jelentek meg, míg más országokban egyenesen betiltották őket.
Probléma a pénzmosás szempontjából:
A kriptovaluták nyilvános számviteli rendszerrel működnek. A valuta bevezetése óta minden résztvevőnek korlátlan hozzáférése van az összes tranzakcióhoz. Nincs bank, és így nincs banktitok.
Első pillantásra ez átláthatónak és nem megkérdőjelezhetőnek hangzik, de bank nélkül nincs olyan instancia, amely a résztvevőt egyáltalán személyként regisztrálja. Bárki létrehozhat egy kulcspárt, és részt vehet fizetési tranzakciókban a két kulcs nyilvános kulcsával. Ez a nyilvános kulcs a résztvevő álneve.
A kriptovaluták az itt leírt formában már természetüknél fogva álnevesítve vannak. Az álnevek azonban nem nyújtanak védelmet az ellen, hogy a személyhez való hozzárendelést más módon hajtsák végre. A fizetési műveletek természetüknél fogva gyakran további információk, például szállítási cím, e-mail cím vagy hasonló információk megadásával járnak.
Annak elkerülése érdekében azonban, hogy ilyen esetben az adott személy összes könyvelésének teljes krónikája nyilvánosságra kerüljön, minden résztvevő tetszőleges számú kulcspárt és így álnevet generálhat.
A fizetések nyomon követhetőségének teljes megakadályozása érdekében kiegészítő szolgáltatásként olyan számlákat kínálnak, amelyeken keresztül a tranzakciókat úgy lehet feldolgozni, hogy a lehető legnehezebb legyen felismerni a kapcsolatot a bejövő és a kimenő tranzakciók között.
Ez egyrészt úgy érhető el, hogy számos résztvevő ugyanazon a számlán keresztül dolgozza fel a fizetési megbízásokat, és csak az üzemeltető ismeri a bejövő és kimenő tranzakciók közötti összefüggést.
Az összefüggések elkerülése érdekében a szolgáltatás igénybe vevője további intézkedéseket rendelhet el. A kifizetés például késleltethető, részletekre osztható és/vagy több kedvezményezett számlára osztható (amelyek viszont ugyanahhoz a személyhez tartozhatnak). Az ilyen szolgáltatásokat keverési szolgáltatásnak vagy – a pénzmosás bűncselekményével kapcsolatban – mosodai szolgáltatásnak nevezik.
Még ha a kriptovaluták önmagukban nem is tiltottak, sőt egyes esetekben használatosak, akkor is rendkívül problematikusak.
Eltekintve attól, hogy a kriptovalutáknak azért is rossz a hírük, mert a nyomon követhetőség hiánya miatt előszeretettel használják őket bűnözők (különösen zsarolók) és diktatúrák a szankciók kijátszására.
A kriptovaluták számos előnyt kínálnak, de vannak bizonyos hátrányaik is:
- Nagy volatilitás: A kriptovaluták árfolyama rendkívül változékony lehet. Ez azt jelenti, hogy az árak gyorsan emelkedhetnek vagy csökkenhetnek, ami kockázatos lehet azoknak, akik befektetnek vagy használják őket.
- Biztonsági kockázatok: A kriptovaluták biztonsági kockázatot hordoznak. Például, ha valaki elveszíti a kriptovalutákat tároló digitális pénztárcájának hozzáférését, akkor elveszítheti a pénzét véglegesen. Emellett a kiberbűnözők támadásokat indíthatnak kriptovaluta-tőzsdék ellen vagy próbálhatnak meg hackelni egyéni pénztárcákat.
- Szabályozási kockázatok: A kriptovaluták szabályozása sok országban még mindig bizonytalan vagy korlátozott. Ez a jogi bizonytalanság és a változó szabályozási környezet kockázatot jelenthet a befektetők és a felhasználók számára.
- Környezeti hatások: A kriptovaluták bányászata nagy energiafogyasztással járhat, különösen azoknál, amelyek Proof of Work (munkabizonyításon alapuló) konszenzusmechanizmust használnak. Ez az energiafogyasztás jelentős környezeti hatásokkal járhat.
- Anonimitás és törvények: Bár a kriptovaluták névtelenséget és magánéletet biztosítanak a felhasználóknak, ez néha vonzó lehet a törvénytelen tevékenységek számára, mint például a pénzmosás vagy a drogkereskedelem.
- Elfogadottság és használhatóság: Még mindig sok helyen nem fogadják el a kriptovalutákat fizetési eszközként, és az elfogadásuk és használatuk terén még mindig sok fejlődésre van szükség.
Ezek a kockázatok nem minden kriptovalutára egyformán érvényesek, és sokan dolgoznak azon, hogy csökkentsék ezeket a kockázatokat és növeljék a kriptovaluták elfogadottságát és használatát.