Robert T. Kiyosaki „Gazdag Papa, Szegény Papa” című könyvében, amely eredetileg „Gazdag papa, Szegény papa: Miért lesz gazdagabb az egyik tanítvány, mint a másik?” címmel jelent meg,
vagy a „Befektetni tanultam az iskolában, és milyen jó dolog az adósság” című könyvében, amelyet az „Okosan gazdálkodni” címen is ismernek, számos érdekes és vitatott gondolatot oszt meg az adósságról és annak hasznáról.
A „jó adósság” és a „rossz adósság” kifejezéseket is tárgyalja, amelyek lényegében az adósságokat különböző módon értékelik a gazdagság felé vezető úton.
Kiyosaki alapvetően azt hangsúlyozza, hogy a „jó adósság” olyan adósság, amelyet valamilyen módon fel lehet használni vagyonteremtésre vagy jövedelmező befektetésre. Például, ha valaki hitelt vesz fel egy ingatlan vásárlásához, amelyet kiadásra szán, és az ingatlanbérletekből származó jövedelem többet termel, mint a hitel törlesztőrészletei, akkor ez egy jó adósság, vagy ha a vállalkozás beruházására, jövőjébe fektet, és hitelt vesz fel. Fontos, hogy az adósságok legyenek olyan típusú eszközökön, amelyek valós értéket képviselnek és hozamot generálnak.
A „rossz adósság” viszont olyan adósság, amelyet fogyasztásra vagy olyan dolgokra vesznek fel, amelyek nem generálnak bevételt vagy vagyonnövekedést. Például, ha valaki hitelt vesz fel luxuscikkek vásárlásához, nyaralásra vagy más olyan dolgokra, amelyek csak kiadásokat jelentenek, és nem hoznak hozamot vagy hosszú távú előnyöket, az egy rossz adósság.
Az ő könyvei többek között azon alapulnak, hogy a passzív jövedelem és az eszközök hatékony kezelése révén az ember képes lehet gazdagodni és pénzügyi függetlenséget elérni.
Sokan támogatják az ilyen szemléletet, míg mások kritikával illetik az általa megfogalmazottakat, mivel az adósságok felhasználásának kockázatai is igen jelentősek lehetnek.
Ilyen esetekben különösen hasznos egy szakértővel beszélni befektetési és hitel terveinkről.
#pénzügyimentor