Számos lehetőség áll rendelkezésre, de íme a 3 legismertebb:
- Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)
- Nyugdíjbiztosítás
- Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (NYESZ)
Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében évente maximum 150 ezer forintnyi adójóváírást igényelhetünk.
Hátránya, hogy: ha megszorulunk tíz éven belül, nem férhetünk hozzá, maximum tagi kölcsön formájában, ami jelentős plusz költségeket jelenthet. Itt az általunk választott nyugdíjpénztár kezeli a befektetéseket. A választható portfóliónak megfelelő arányban, általában nagy többségben magyar állampapírba és magyar értékpapírokba fektetnek be, ennek megfelelően a hozam is elsősorban az aktuális itthoni gazdasági teljesítmény függvénye.
A nyugdíjbiztosítások után évente maximum évi 130 ezer forintnyi adójóváírás jár.
Hátránya, pedig: ez lehet a legdrágább termék, ha nem jól választunk, ha nem fizetjük rendszeresen, végig az előre meghatározott futamidő alatt, ha pedig az első 1-2 év után mondjuk fel, a tőkénk 80-100%-át is elveszíthetjük, mivel a már igénybe vett adójóváírást 20%-kal növelten is vissza kell fizetnünk.
Nem árt tudni, hogy a nyugdíjbiztosításnál kétféle megtakarítási forma érhető el:
- befektetési egységekhez kötött (unit-linked) és
- garanciákkal működő (vegyes).
Azaz befektetési alapok közt kell válogatnia az ügyfélnek, vagy a biztosító fekteti be „garanciákkal” a megtakarításunkat (jellemzően állampapírba) és valamekkora garantált hozamot is fizet.
Egyre népszerűbb modern előtakarékossági forma; a befizetéseink a biztosítónál egy nevünkre szóló privát számlán gyűlnek, általában különböző befektetési alapokban, amelyeket mindig befektetési alapkezelők kezelnek.
Sok biztosító ajánlata közül választhatunk, így talán ez az az előtakarékossági forma, amikor leginkább érdemes egy független szakértő véleményét kikérnünk.
A nyugdíj-előtakarékossági számlánál (NYESZ) pedig 100 ezer forint az éves adójóváírási limit.
Hozzáférhetünk extra esetben is, de akkor nagyon magas költséget vonnak el a megtakarításból, illetve az adóvisszatérítést is vissza kell fizetni. Ez egy speciális, kifejezetten nyugdíjcélú előtakarékosságunk érdekében létrehozott hosszú távú értékpapír számla.
Működése a tartós befektetési számlához (TBSZ) nagyon hasonló, szinte teljesen megegyezik vele.
Itt már nincs befektetési alapkezelő mögöttünk aki segítene, miénk a teljes felelősség és ha nem értünk hozzá, igen könnyű rosszul dönteni. Ezt az előtakarékosságot tehát folyamatosan figyelni és menedzselni kell, illetve meg is kell tanulni a kezelését, ami így összességében már igen időigényes tud lenni. Azoknak javaslom, akik rendelkeznek komolyabb értékpapír-piaci ismeretekkel, és szeretnék saját maguk meghozni a befektetési döntéseiket, valamint van is szabad idejük rendszeresen foglalkozni ezzel.
A nyugdíj-előtakarékosságok legnagyobb előnye az egyéb megtakarításokkal szemben, hogy az állam 20%-os adójóváírással ösztönzi a kifejezetten nyugdíj célra történő előtakarékoskodást.
- 20% adókedvezményt, maximum évi 280.000 Ft-ot lehet igényelni az adott évi szja befizetéseink után. Ez közvetlenül a megtakarítási számlánkra jóváírva érkezik meg. Ez az összeg 10-20 év távlatában már egy igen jelentős, főleg azért, mert ez az adójóváírás is befektetésre kerül és így ez is hozamot termel nekünk.
- További előny, hogy adómentesek, kamatadó sem terheli őket, amennyiben hagyjuk nyugdíjas korunkig futni, amellyel szintén jelentős összeget tudunk megspórolni.
Konklúzó:
Egy jól megválasztott megtakarítással akár milliókkal több nyugdíjunk gyűlhet össze, egy kevésbé jóval pedig akár milliókkal kevesebb, erre érdemes gondolni aláírás előtt!
Mivel ez egy igen fontos pénzügyi döntés, a megfelelő előtakarékosság kiválasztásához érdemes szakértő segítségét kérni, aki folyamatosan nézi a megtakarítás hozamát és segít a döntésekben mibe érdemes aktuálisan tartani a pénzt.
#pénzügyitudatosság