Az USA 2024-től egyoldalúan felmondja az USA és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezményt. 2024. január 1-jétől a külföldről származó jövedelem adóztatására mindkét állam saját jogszabályai alapján lesz jogosult, az USA-ból származó jövedelmet nem egyezményes országból származó jövedelemként kell majd kezelni. Így például az USA-ból származó forrásadós jövedelmekből (például osztalék, kamat) az USA a saját belső szabályai szerinti mértékű forrásadót vonhat le.
Azonban amennyiben 2024.01.01- től ténylegesen felmondásra kerülne az egyezmény, úgy az alábbi adózási szabályok lesznek érvényben:
Adózás az USA-val való szerződés megszűnése után normál (nem TBSZ) értékpapír számlák vonatkozásában
- Részvények esetében képződhet:
Osztalék és Árfolyamnyereségek
Osztaléknál: Ha osztalékot kap a magyar befektető az amerikai részvény után, akkor 2024-től 30% amerikai forrás adót kell fizetni. Emellett Magyarországon 15% SZJA-t, amiből le lehet vonni az amerikai 30% forrásadót, de akkor is minimum 5%-ot be kell fizetnie. Tehát: 30% USA + 5% HU 2024-től az adóvonatkozás részvények esetében. Szűk körben előfordulhat az, hogy szociális adót is kell fizeni, ha a bérjövedelem nem éri el a 24 szeresét a minimál bérnek. A felső határ 700.000 Ft.
Árfolyamnyereségnél: Ha 2024 után értékpapírt adunk el az amerikai tőzsdén, akkor az árfolyamnyereséggé alakul át, ami 15%-kal adózik Magyarországon. Ezek nem lesznek az USA-ban forrás adókötelesek, kivéve akkor, ha ezek mögött ingatlan beruházás húzódik meg. Szűk körben előfordulhat az, hogy szociális adót is kell fizeni, ha a bérjövedelem nem éri el a 24 szeresét a minimál bérnek. A felső határ itt is 700 000 Ft. Ami azonban fontos, hogy a veszteséges ügyleteket nem lehet szembe állítani a nyereséges ügyletekkel.
Adózás az USA-val való szerződés megszűnése után normál (nem TBSZ) értékpapír számlák vonatkozásában.
2. Amerikai kibocsátású kötvényeknél 2024 után
A kamatjövedelem, eladás (kivéve ha a kötvény tőzsdén kerül eladásra) és a visszaváltás (törlesztés) jelenleg kamatjövedelemnek minősíthető, viszont 2024-től mind egyéb jövedelemnek minősül, tehát a 15% SZJA és a 13% szoc.ho adó (nincs felső határa) vonatkozik rá. Viszont ezt csak a 89%-os adóalap után kell megfizetni (megszerzett árfolyamnyereség után, ahol levonhatóak a költségek). Ez együttesen 24,92% össz közterhet jelent. ((15+13)*89%=24,92) Itt az USA nem vet ki forrásadót.
Legvalószínűbb, hogy az amerikai belső jog szerinti mentesítő szabályba fog beletartozni. Befektetési alap: (Csak az US ISIN-nél)
A befektetési alapokkal a bankközi piacokon kereskedünk. Abban az esetben, ha a Befektetési alap osztalékot fizet, akkor az osztalékot: 30% forrásadó, 5% Magyar adó terheli. De a befektetési alap eladásakor keletkező árfolyamnyereség nem kamatjövedelem az SZJA törvény szerint, így ez csak 15%-kal fog adózni. Ha Luxemburgban vásároljuk akkor nem érinti az adóteher, hiába van USA papír mögötte, mert akkor az LU ISIN számít.
Változások TBSZ számlák esetén: Amennyiben nem kerül megkötésre az USA-val a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, úgy az amerikai tőzsdék a nem ellenőrzött tőkepiaci kategóriába esnek, így a TBSZ szerződéseken (letéteken) nem lehetnek olyan tranzakciók, amelyek nem ellenőrzött tőke piaci ügyletből származó értékpapírokkal történnek.