Hónapok óta bárhova megyek az időjárás mindig szóba kerül. Mindenki szenved a hőségtől, aztán a hirtelen viharos esőtől. A hétvégén a Körösön voltam, ahol jutott mindenből, hőség aztán viharos eső, elpusztult kagylók a Körös Holtágban, és sok-sok szúnyog.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) közleménye szerint az emberi eredetű globális felmelegedés hatásait eddig kompenzáló hideg fázis után elkezdődött az óceánok felszíni hőmérsékletét és a légnyomást is meghatározó globális ciklus, a Déli Oszcilláció (ENSO) meleg periódusa.
A La Niñát váltó El Niño ugyan alapvetően az Egyenlítő mentén, a Csendes-óceán középső és keleti területein emeli meg jelentősebben a vízfelszín hőmérsékletét, alapvetően befolyásolja a Föld légköri viszonyait.
Azonban már a Földközi- tenger is megdöntötte a rekordját, jelenleg 28 fokos, Florida csücskében elterülő Everglades Nemzeti Parkban, a 38 Celsius-fokot mértek!
Folyamatosak az extrém időjárási körülmények, az erdőtűz, jégeső, árvizek.
Szóval nekem és nekünk vállalati szinten miért is fontos az ESG?
A Környezet, Társadalom és Vállalatirányítás (ESG) egy olyan keretrendszer, ami a nem pénzügyi teljesítménymutatók széles skáláját öleli fel, és segítségével a vállalatok fenntarthatóságának, valamint a vállalat termékeinek és üzleti gyakorlatának a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatása mérhetővé válik.
A klímaváltozás hatásai komoly gazdasági és társadalmi veszélyeket hordoznak magukban, ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatok hozzájáruljanak a fenntartható jövőhöz.
Az ESG irányelvek a vállalatoknak azt a felelősséget rótták fel, hogy ne csak profitra törekedjenek, hanem tartsák szem előtt környezeti, társadalmi és kormányzati (irányítási) szempontokat is. A környezetvédelemre és fenntarthatóságra való fókusz az üzleti modell átalakítását igényli, a hatékony erőforrásfelhasználástól az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséig.
Ugyanakkor fontos szempont egy vállalat ESG értékelése során, hogy annak nem csak a környezetére és társadalomra gyakorolt hatása válik ily módon mérhetővé, hanem ezek vállalatokra gyakorolt hatásai is (kettős materialitás).
Forrás: KPMG
A társadalmi szempontokra való figyelem megköveteli a munkavállalók jólétét, az emberi jogok tiszteletben tartását és a sokszínűség előmozdítását. A jó kormányzás szerintem amúgyis magában foglalja az etikus üzleti gyakorlatokat, a transzparenciát és a felelős döntéshozatalt.
Tanulságként levonható, hogy a klímavédelem és az ESG nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem hosszú távon üzleti előnyt is jelenthet. A fenntartható vállalati tevékenység növelheti a versenyképességet, a hosszú távú stabilitást, a befektetői és ügyfél bizalmat. Hiszem, hogy a cégeknek alkalmazkodniuk kell ezen változó elvárásokhoz, és proaktívan részt kell vennünk a klímavédelem és az ESG elvek integrálásában az üzleti stratégiánkba.
A magyar klímacélok is összhangban állnak a nemzetközi klímacélokkal:
- Magyar Nemzeti Energia-és Klímaterv és Nemzeti Tiszta Fejlesztési Stratégia 2050
- Klímasemlegességi cél 2050-reaz ÜHG kibocsátás 95%-os csökkentésével és a maradék 5%-os kompenzációval
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-os csökkentése az 1990-es szintről 2030-ig
- Tiszta, intelligens és megfizethető energia biztosítása a fogyasztók számára
- A megújuló energiaforrások legalább 21%-os részesedése a bruttó végső energiafogyasztásból
Magyarországon 50 000 milliárd forintra van szükségünk ahhoz, hogy 2050-re elérjük a net zero célokat.
Főbb pénzügyi eszközök és rendszerek a klímacélok eléréséhez:
- Magyarország zöldkötvény -kibocsájtása először 2020-ban
- a jegybank Zöld Otthon programja 200md forint
- a jegybank Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programja