Zöld jövőt szabályozunk magunknak – miközben pénzügyileg felkészületlen generációra bízzuk a számlát
Európa ma példátlan ambícióval építi a zöld átmenetet. ESG-keretrendszerek, zöld kötvények, karbonelszámolás, fenntartható finanszírozás – a szándék komoly, az irány helyes. A kérdés mégis kellemetlenül egyszerű: ki és hogyan fogja ezt kifizetni?
A konferenciatermekben sorra hangzanak el a nagyívű tervek, de ritkán beszélünk arról, hogy a megvalósításhoz pénzügyi kompetencia kell. Olyan emberek, akik értik a kamatos kamatot, a megtérülési időt, a cash flow-t, a tőkestruktúrát – nem csak az értékeket és a küldetést.
Szabályozási reflex: innováció bizottsági módszerrel
Az EU-ban a megfelelés sokszor gyorsabban készül el, mint maga a termék. Fintech és greentech indulásoknál nem ritka, hogy több mint egy év és több százezer euró megy el jogi és megfelelési költségekre, mielőtt egy sor éles kód megszületne. Közben más régiókban hónapok alatt piacra lépnek.
Nem véletlen, hogy az OECD adatai szerint Európa a globális kockázati tőke csupán kis részét vonzza, miközben a világgazdaság jelentős szeletét adja. A Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorai is rendre gyengébb vállalkozói környezetet mutatnak Európában, mint az USA-ban vagy Ázsiában. A túlzott óvatosság ára: lassabb innováció.
A nagyobb gond: pénzügyileg írástudatlan elvárások
A zöld átmenetet finanszírozni kell. Az IEA becslése szerint Európában évi több száz milliárd euró tisztaenergia-beruházás szükséges a klímacélokhoz. Eközben a fejlett gazdaságok felnőtt lakosságának alig fele tekinthető pénzügyileg műveltnek az S&P Global FinLit Survey alapján.
Ez nem elméleti probléma. Fiatal, magasan képzett szakemberek lelkesednek a hatásbefektetésekért, de nem tudják megmondani:
- milyen hozam kell a hosszú távú céljaikhoz,
- mit csinál az infláció 30 év alatt,
- miért nem elég „zöldnek” lenni, ha a modell nem nyereséges.
A Z generációt és a milleniálokat egyszerre kérjük meg arra, hogy mentsék meg a bolygót és finanszírozzák a jövőt – miközben nem tanítjuk meg nekik a pénzügyi alapokat.
Értékek nem skálázódnak – a tőke igen
A küldetés fontos. De pénzügyi megértés nélkül az értékek drága hobbivá válnak. A bemutatónapokon sok startup kiváló karbonmutatókat hoz, de nem tud válaszolni az egységgazdaságra vagy a nyereség útjára. A McKinsey szerint a globális nettó zéró átállás évi több billió dollár többletkiadást igényel 2050-ig. Ezt nem lehet „jó szándékkal” menedzselni – kompetencia kell.
Mi kell valójában?
- Kötelező pénzügyi oktatás 12 éves kortól az egyetemig. Az OECD PISA felmérések szerint a diákok kis része mutat valódi jártasságot – ez nem fér bele.
- Arányos szabályozás az induló innovációknak. Okos, kockázatarányos keretek kellenek.
- A kockázatvállalás kultúrája. Kutatások (pl. Stanford GSB) szerint a kudarc utáni „második esély” az innováció motorja – Európában ezt még mindig stigmatizáljuk.
A lényeg
A zöld jövőt nem lehet pusztán szabályozással „létrehozni”. Emberek fogják megépíteni, finanszírozni és skálázni, akik értik a célt és a számokat is.
Kevesebb papírmunka, több gyakorlati tudás. Olyan generáció, amely nagyot álmodik és pontosan számol.
A kérdés nem az, hogy jók-e a szándékaink.
Hanem az, hogy felkészítjük-e az embereket a megvalósításra.
#pénzügyimentor